HTML

Édes Hús

Shakespeare tragédiájának gyönyörű töredékeiből álomszerűen szővödik össze Júlia története. Júlia két hangon és nyelven (angol-magyar) szólal felidézve azt a sűrű, búja és végzetes hat napot, mely szenvedélyt és kétségbeesést, gyászt, nászt és halált hozott neki. A magyar nyelven játszó Ubrankovics Júlia, aki a 40. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb színésznő díját és Sophie Thomson, aki Londonból érkezett Budapestre a nővévállás rítusaként, középkori dalokkal, hús-vér eleven erővel és bájjal idészik meg Shakespeare legszebb szellemét: Júliát. In this bilingual (English and Hungarian) performance beautiful fragments of Shakespeare's tragedy evoke Juliet as an eternal memory, as a waking dream. She re-lives those sweet, dense and dark six days that brought her passion and desperation, grief and joy and her untimely death. Ubrankovics Julia who plays in Hungarian has recently received the prize for best actress on the 40th Hungarian Filmweek. Together with Sophie Thompson from London they take you through this rite of passage into womanhood with rituals and medieval singing. This theatre-seance conjures up Shakespeare's most beautiful ghost: Juliet.

Friss topikok

  • gybala: I really liked the customes on the show!! Good ideas... (2009.04.20. 23:12) Magony Zsuzsanna
  • Natália: Why hmmmmm? Do elaborate. (2009.01.03. 02:06) Flowers
  • Natália: wow superb. I am very excited. Will write again soon. (2008.12.26. 23:24) Dramaturgy
  • Natália: First of Miss T: what does she mean to you? What motivates you to play her? And what is her dilemm... (2008.12.22. 14:40) First Meeting - Sophie

Linkblog

Feedek

XML

Színházi Munkanapló / Performance Diary

2009.01.02. 15:05 Natália

Scene 15.

XV.


Farewell! God knows when we shall meet again.
I
have a faint cold fear thrills through my veins,
That almost freezes up the heat of life:
I'll call them back again to comfort me:
Nurse! What should she do here?
My dismal scene I needs must act alone.
Come, vial.
What if this mixture do not work at all?
Shall I be married then to-morrow morning?
No, no: this shall forbid it: lie thou there.
(Laying down her dagger)
What if it be a poison, which the friar
Subtly hath minister'd to have me dead,
Lest in this marriage he should be dishonour'd,
Because he married me before to Romeo?
I
fear it is: and yet, methinks, it should not,
For he hath still been tried a holy man.
How if, when I am laid into the tomb,
I wake before the time that Romeo
Come to redeem me? there's a fearful point!
Shall I not, then, be stifled in the vault,
To whose foul mouth
no healthsome air breathes in,
And there die strangled ere my Romeo comes?
Or, if I live, is it not
very like,
The horrible conceit of death and night,
Together with the terror of the place,--
As in a vault, an
ancient receptacle,
Where, for these many hundred years, the bones
Of all my buried ancestors are packed:
Where bloody Tybalt, yet but green in earth,
Lies festering in his shroud; where, as they say,
At some hours in the night spirits resort;-
Alack, alack, is it not like that I,
So early waking, what with loathsome
smells,
And shrieks like
mandrakes' torn out of the earth,
That living mortals, hearing them, run mad:--
O, if I wake, shall I not be distraught,
Environed with all these hideous fears?
And madly play with my forefather's joints?
And pluck the mangled Tybalt from his shroud?
And, in this rage, with some great kinsman's bone,
As with a club, dash out my desperate brains?
O, look! methinks I see my cousin's ghost
Seeking out Romeo, that did spit his body
Upon a rapier's point: stay, Tybalt, stay!
Romeo, I come! this do I drink to thee.


Isten veled ég tudja látsz e többet

Zsibbasztó, hűvös borzadály fut át

S jéggé mereszti lüktető szívem

Most még szólhatnék, hogy segítsenek

Dadám! De mit tehetne ő?

Szörnyű szerepem magam játszom el.

Jer hát üveg –

Mi lesz velem, ha nem hat ez a szer?

Akkor holnap meglesz az esküvő?

Nem , nem! Segít e tőr! Heverj csak itt.

De hátha méreg? Hátha a barát

Mesterkedik csalárdul és megöl

Hogy elkerülje a gyalázatot

Mert Romeoval összeesketett

Ugy rettegek… De megse nem lehet.

Hisz őt olyan kegyesnek ismerik

Távozz tőlem förtelmes gondolat

S mi lesz velem ha tán a föld alatt

Elöbb ocsudom, mintsem Romeo

Megmentésemre jön? Irtoztató?

Nem fojt e meg a bűzös szájú kripta

Hova nem csap be tiszta fuvalom?

Jaj nem talál – e holtan romeo

S ha élek is mi lesz velem, jaj mi lesz

Ha éjtől és haláltól viszolyogva

Ott ébredek e dermesztő tanyán?

A bolt alatt az ősi kamra mélyén,

hol annyi század óta tornyosulnak

A porrá omlott hősők csontjai

És az új halott a vervarros Tybalt

Már bomladoz a szemfedő alatt

Hol éjfél tájon szelem had repes

O jajj ha tán korán ocsudom ott

Hol dögletes bűzben sikoly riad

Mint egy kitépett mandragóra jajja

Melytől megőrül minden földi lény

Mi lesz, mi lesz, ha elvész épp eszem

Szorongató rémségek gyűrűjében?

Ha ősök vázát csörgetem bomolva

Ha roncs tybaltot lepléből kirántom

Ha egy üköm csontját botul kapom fel

S széjjel loccsantom lázas agyvelőm

Ni ott, mi az? Tybalt kisértete?

Kutataja szeme Romeot ki őt

Tőrhegyre tűzte… Állj Tybalt, megállj!

Megyek Romeo ezt rád köszöntöm!

Leave a comment

Trackback address for this post::

https://esjulia.blog.hu/api/trackback/id/tr98853330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No feedback.