HTML

Édes Hús

Shakespeare tragédiájának gyönyörű töredékeiből álomszerűen szővödik össze Júlia története. Júlia két hangon és nyelven (angol-magyar) szólal felidézve azt a sűrű, búja és végzetes hat napot, mely szenvedélyt és kétségbeesést, gyászt, nászt és halált hozott neki. A magyar nyelven játszó Ubrankovics Júlia, aki a 40. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb színésznő díját és Sophie Thomson, aki Londonból érkezett Budapestre a nővévállás rítusaként, középkori dalokkal, hús-vér eleven erővel és bájjal idészik meg Shakespeare legszebb szellemét: Júliát. In this bilingual (English and Hungarian) performance beautiful fragments of Shakespeare's tragedy evoke Juliet as an eternal memory, as a waking dream. She re-lives those sweet, dense and dark six days that brought her passion and desperation, grief and joy and her untimely death. Ubrankovics Julia who plays in Hungarian has recently received the prize for best actress on the 40th Hungarian Filmweek. Together with Sophie Thompson from London they take you through this rite of passage into womanhood with rituals and medieval singing. This theatre-seance conjures up Shakespeare's most beautiful ghost: Juliet.

Friss topikok

  • gybala: I really liked the customes on the show!! Good ideas... (2009.04.20. 23:12) Magony Zsuzsanna
  • Natália: Why hmmmmm? Do elaborate. (2009.01.03. 02:06) Flowers
  • Natália: wow superb. I am very excited. Will write again soon. (2008.12.26. 23:24) Dramaturgy
  • Natália: First of Miss T: what does she mean to you? What motivates you to play her? And what is her dilemm... (2008.12.22. 14:40) First Meeting - Sophie

Linkblog

Feedek

XML

Színházi Munkanapló / Performance Diary

2009.01.02. 15:19 Natália

Scene 4.

IV.

 

Oh Rómeo, mért vagy te Romeo?

Tagadd meg atyád és dobd el neved!

S ha nem teszed csak esküdj kedvesemmé és

S majd én nem leszek Capulet tovább!

Csak neved ellenségem, nem magad.

S te önmagad vagy, nem Montague.

Mi Montague? Se kéz, se láb, se kar.

Se arc, se test. Oh, válassz más nevet!

Eh mi a név? Mit rózsának hívunk,

Bárhogy nevezzük éppoly illatos.

Ha Romeot nem hívják Romeonek

Szakasztott oly tökéletes marad.

Akármi néven… Dobd el hát neved!

És egy élettelen szóért cserébe

Tiéd az életem!


What man art thou that thus bescreen'd in night
So stumblest on my counsel?

Ki vagy te, ki az éj fátylán keresztül

Kilested titkomat?

 

How camest thou hither, tell me, and wherefore?
The orchard walls are high and hard to climb,
And the place death, considering who thou art,
If any of my kinsmen find thee here.

Hogyan jöttél be hozzánk és miért?

A fal magas megmászni nehéz,

S e hely hol állasz veszőhelyed neked

Ha rokonaim megpillanatanak.


If they do see thee, they will murder thee.

 

De felkoncolnak, hogyha itt talalnak!

Thou know'st the mask of night is on my face,
Else would a maiden blush bepaint my cheek
For that which thou hast heard me speak to-night
Fain would I dwell on form, fain, fain deny
What I have spoke: but farewell compliment!
Dost thou love me?

 

Az éj álarca eltakarja arcom,

Másként szemérem pirja festené

Azért, amit kihallgattál ma este.

Tudom, tudom, tagadni illenék

Minden kiejtett szót, de félre illem!

Szeretsz –e mondd!

 

O, swear not by the moon, the inconstant moon,
That monthly changes in her circled orb,
Lest that thy love prove likewise variable.

 

A holdra, jaj, ne mondj a holdr esküt!

Az körbejárva változik havonta

Oly változó lesz majd szerelmed is.

Well, do not swear: although I joy in thee,
I have no joy of this contract to-night:
It is too rash, too unadvised, too sudden;
Too like the lightning, which doth cease to be
Ere one can say 'It lightens.' Sweet, good night!
This bud of love, by summer's ripening breath,
May prove a beauteous flower when next we meet.
Good night, good night! as sweet repose and rest
Come to thy heart as that within my breast!

Ne mégse esküdj! Kedves vagy nekem

De ez az éji frigy nem volna kedves.

Oly elhamarkodott – oly hirtelen

Mint egy villám, mi elhalad felettünk

Mikorra szólalnánk…Jó éjszakát!

Szerelmünk bimbajat a nyár fuvalma

Virággá bontja, majd ha újra látlak.

Jó éjt, jó éjt, oly édes álmokat

Amily álom ma engem látogat!

 

What satisfaction canst thou have to-night?

Mit kiváncs tőlem első éjszaka?


I gave thee mine before thou didst request it:
And yet I would it were to give again.
But to be frank, and give it thee again.
And yet I wish but for the thing I have:
My bounty is as boundless as the sea,
My love as deep; the more I give to thee,
The more I have, for both are infinite.
I hear some noise within; dear love, adieu!
Anon, good nurse! Sweet Montague, be true.
Stay but a little, I will come again.

Megkaptad tőlem mielött kivántad.

Bár inkább vissza tudnám venni tőled!

Hogy önszántamból adjam újra néked!

Miért tartogatnám azt, ami bőven van?

Szerelmem oly mély és beláthatatlan

Akár a tenger: adhatok belőle

Nekem csak annál több lesz: egyre több.

Neszt hallok ott bent ég álsjon szívem!

Mindjárt Dadám! Légy hű szép Montague!

Maradj még cseppet: rögtön itt leszek!

 

Three words, dear Romeo, and good night indeed.
If that thy bent of love be honourable,
Thy purpose marriage, send me word to-morrow,
By one that I'll procure to come to thee,
Where and what time thou wilt perform the rite;
And all my fortunes at thy foot I'll lay
And follow thee my lord throughout the world.
 

Még két szót édes, aztán búcsúzunk.

Ha tisztességes szándék él szívedben

És házastársadul kivánsz, üzend meg

Azzal, kit holnap elküldök tehozzád!

Hol és mikor legyen az esküvőnk.

És én mindenemet a lábadhoz terítem

És követlek egy világon át.

 

I come, anon.--But if thou mean'st not well,
I do beseech thee—

To cease thy suit, and leave me to my grief:
To-morrow will I send.

By and by, I come:--

Mindjárt megyek! – De, hogyha másra gondolsz,

Akkor nagyon kérlek haggy el,

s ne bolygass bánatomban.

Reggelre küldök hozzád!
Megyek! Megyek!

A thousand times good night!

Jó éjszakát! Százszorszép éjszakát!

Romeo!
At what o'clock to-morrow
Shall I send to thee?

Pszt! Romeo! Hány óratájt küldjek majd válaszért?

I will not fail: 'tis twenty years till then.
I have forgot why I did call thee back.

 

Nem késem el! Húsz év addig nekem.

Jajj, elfeledtem, miért is hívtalak!

I shall forget, to have thee still stand there,
Remembering how I love thy company.

De hogyha itt álsz mindent elfelejetek.

Csak arra gondolok, de jó, hogy itt vagy!


'Tis almost morning;

Good night, good night! parting is such
sweet sorrow,
That I shall say good night till it be morrow.

 

Mindjárt megvirrad,

Jó éjt! A búcsú kínba kéjt vegyít…

Jó éjt, jó éjt kivánnék reggelig.

Leave a comment

Trackback address for this post::

https://esjulia.blog.hu/api/trackback/id/tr49853374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No feedback.