HTML

Édes Hús

Shakespeare tragédiájának gyönyörű töredékeiből álomszerűen szővödik össze Júlia története. Júlia két hangon és nyelven (angol-magyar) szólal felidézve azt a sűrű, búja és végzetes hat napot, mely szenvedélyt és kétségbeesést, gyászt, nászt és halált hozott neki. A magyar nyelven játszó Ubrankovics Júlia, aki a 40. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb színésznő díját és Sophie Thomson, aki Londonból érkezett Budapestre a nővévállás rítusaként, középkori dalokkal, hús-vér eleven erővel és bájjal idészik meg Shakespeare legszebb szellemét: Júliát. In this bilingual (English and Hungarian) performance beautiful fragments of Shakespeare's tragedy evoke Juliet as an eternal memory, as a waking dream. She re-lives those sweet, dense and dark six days that brought her passion and desperation, grief and joy and her untimely death. Ubrankovics Julia who plays in Hungarian has recently received the prize for best actress on the 40th Hungarian Filmweek. Together with Sophie Thompson from London they take you through this rite of passage into womanhood with rituals and medieval singing. This theatre-seance conjures up Shakespeare's most beautiful ghost: Juliet.

Friss topikok

  • gybala: I really liked the customes on the show!! Good ideas... (2009.04.20. 23:12) Magony Zsuzsanna
  • Natália: Why hmmmmm? Do elaborate. (2009.01.03. 02:06) Flowers
  • Natália: wow superb. I am very excited. Will write again soon. (2008.12.26. 23:24) Dramaturgy
  • Natália: First of Miss T: what does she mean to you? What motivates you to play her? And what is her dilemm... (2008.12.22. 14:40) First Meeting - Sophie

Linkblog

Feedek

XML

Színházi Munkanapló / Performance Diary

2009.01.02. 15:13 Natália

Scene 9.

IX.

 

Wilt thou be gone? it is not yet near day:
It was the nightingale, and not the lark,
That pierced the fearful hollow of thine ear;
Nightly she sings on yon pomegranate-tree:
Believe me, love, it was the nightingale.

 

Már menni készülsz? Messze még a reggel!

Ne félj szívem, nem pacsirta szól.

A csalogányunk csattog minden éjjel

Amott tanyáz a gránátalmafán.

Hidd el szívem, hogy csalogány dalol.

 

Yon light is not day-light, I know it, I:
It is some meteor that the sun exhales,
To be to thee this night a torch-bearer,
And light thee on thy way to Mantua:
Therefore stay yet; thou need'st not to be gone.

Az ott az égen nem hajnal sugár

Egy üstökös csillag ragyog feléd

Hogy fáklya módra kirérjen ma éjjel

És mantováig fénybe vonja utad

Maradj szerelmem nem kell még sietned!

 

It is, it is: hie hence, be gone, away!
It is the lark that sings so out of tune,
Straining harsh discords and unpleasing sharps.
Some say the lark makes sweet division;
This doth not so, for she divideth us:
Some say the lark and loathed toad change eyes,
O, now I would they had changed voices too!
Since arm from arm that voice doth us affray,
Hunting thee hence with hunt's-up to the day,
O, now be gone; more light and light it grows.

Dehogy, dehogy siess csak most ne késs el!

Pacsirta hangja szól ily sikoltva

Fület szívet tépőn, keservesen

Miért mondják, hogy lágy az éneke?

Ha oly kemény, hogy tőled elszakít?

Mondják szemet cserélt a rút varanggyal.

Miért nem cserélhet inkább éneket?

Letépi rólam édes karjaid

S nászunk felett zeng véres hallalit

Siess ott fenn a fény, a fény kigyúl!

 

Art thou gone so? love, lord, ay, husband, friend!
I must hear from thee every day in the hour,
For in a minute there are many days:
O, by this count I shall be much in years
Ere I again behold my Romeo!

 

Elmégy szerelemem, férjem, egyúram?

Üzenj nekem minden nap minden órán

Egy kurta perc egy hosszú év nekem

Jaj mennyi-mennyi év lesz vállamon

Míg Romeomat újra láthatom.

O think'st thou we shall ever meet again?

Azt gondolod, találkozunk mi még?


O God, I have an ill-divining soul!
Methinks I see thee, now thou art below,
As one dead in the bottom of a tomb:
Either my eyesight fails, or thou look'st pale.

Jaj Istenem, sejtelem gyötör,

ahogy ott lent állsz úgy nézel reám

mint egy halott a kripta mélyéről

Káprázom, vagy valóban oly fehér vagy?


Then, window, let day in, and let life out.

 

Tárulj ablak! Zárulj le életem!

Leave a comment

Trackback address for this post::

https://esjulia.blog.hu/api/trackback/id/tr84853349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No feedback.
süti beállítások módosítása