HTML

Édes Hús

Shakespeare tragédiájának gyönyörű töredékeiből álomszerűen szővödik össze Júlia története. Júlia két hangon és nyelven (angol-magyar) szólal felidézve azt a sűrű, búja és végzetes hat napot, mely szenvedélyt és kétségbeesést, gyászt, nászt és halált hozott neki. A magyar nyelven játszó Ubrankovics Júlia, aki a 40. Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb színésznő díját és Sophie Thomson, aki Londonból érkezett Budapestre a nővévállás rítusaként, középkori dalokkal, hús-vér eleven erővel és bájjal idészik meg Shakespeare legszebb szellemét: Júliát. In this bilingual (English and Hungarian) performance beautiful fragments of Shakespeare's tragedy evoke Juliet as an eternal memory, as a waking dream. She re-lives those sweet, dense and dark six days that brought her passion and desperation, grief and joy and her untimely death. Ubrankovics Julia who plays in Hungarian has recently received the prize for best actress on the 40th Hungarian Filmweek. Together with Sophie Thompson from London they take you through this rite of passage into womanhood with rituals and medieval singing. This theatre-seance conjures up Shakespeare's most beautiful ghost: Juliet.

Friss topikok

  • gybala: I really liked the customes on the show!! Good ideas... (2009.04.20. 23:12) Magony Zsuzsanna
  • Natália: Why hmmmmm? Do elaborate. (2009.01.03. 02:06) Flowers
  • Natália: wow superb. I am very excited. Will write again soon. (2008.12.26. 23:24) Dramaturgy
  • Natália: First of Miss T: what does she mean to you? What motivates you to play her? And what is her dilemm... (2008.12.22. 14:40) First Meeting - Sophie

Linkblog

Feedek

XML

Színházi Munkanapló / Performance Diary

2009.01.02. 15:15 Natália

Scene 8.

VIII.

 

O, here comes my nurse,
And she brings news; and every tongue that speaks
But Romeo's name speaks heavenly eloquence.
Now, nurse, what news?

Itt van dadám!

Megjött a hírrel – angyalok zenélnek

Ha csak kiejti Romeo nevét..

Mi hír dadám, Beszélj!

Ay me! What news?

 

Szent ég mi lelt?

 

Can heaven be so envious?

Lehet az ég ilyen gonosz?

What devil art thou, that dost torment me thus?
This torture should be roar'd in dismal hell.
Hath Romeo slain himself? say thou but 'I,'
 If he
be slain, say 'I'; or if not, no:
Brief
sounds determine of my weal or woe.

 

Miféle ördög vagy, hogy így gyötörsz?

A poklok mélyén perzsel így a kín.

Öngyilkos lett Romeo? Csak ints

S lezárod életem, vagy ints nemet

S életre támaszt egy tekinteted

 

O, break, my heart! poor bankrupt, break at once!
To prison, eyes, ne'er look on liberty!
Vile earth, to earth resign; end motion here;
And thou and Romeo press one heavy bier!

Törj meg szívem, szegény hajótörött

Örök börtön záruljon rád szemem.

A porba hullj te gyenge porhüvely

Hogy Romeovall egy sír födjön el!

 

What storm is this that blows so contrary?
Is Romeo slaughter'd, and is Tybalt dead?
My dear-loved cousin, and my dearer lord?
Then, dreadful trumpet, sound the general doom!
For who is living, if those two are gone?

Mily szélvihar csapong ily összevissza?

Meghalt Tybalt és meghalt Romeo?

Édes bátyám és meg édesebb uram?

Zengj végíélet harsonája, zengj!

Ki élhet még, ha ők ketten halottak?


O God! did Romeo's hand shed Tybalt's blood?

 

Istenem! Megölte Romeo Tybaltot?

O serpent heart, hid with a flowering face!
Oh kigyó lélek rózsás arc mögött

Did ever dragon keep so fair a cave?
Lakott –e szörnyűbb sárkány szebb lakot?

Beautiful tyrant! Szépséges zsarnok!

Fiend angelical! Angyalarcú rém!

Dove-feather'd raven! Galambszín holló!

Wolvish-ravening lamb! Farkasvérű bárány!
Despised substance of divinest show!
Pokolfajzat ki égi fényt sugárzol

Just opposite to what thou justly seem'st,
Fonákja mindannak amit csak mutatsz

A damned saint, an honourable villain!
Te kárhozott szent, szeplőtlen lator

 

O nature, what hadst thou to do in hell,
When thou didst bower the spirit of a fiend
In moral paradise of such sweet flesh?
Ó természet mi dolgod a pokolban

Ha ily sátáni lelket egy ilyen

Szép test múlandó édenébe zársz?


Blister'd be thy tongue
For such a wish!

Shall I speak ill of him that is my husband?
Ah, poor my lord, what tongue shall smooth thy name,
When I, thy three-hours wife, have mangled it?
But, wherefore, villain, didst thou kill my cousin?
That villain cousin would have kill'd my husband:
Back, foolish tears, back to your native spring;
Your tributary drops belong to woe,
Which you, mistaking, offer up to joy.
My husband lives, that Tybalt would have slain;
And Tybalt's dead, that would have slain my husband:
All this is comfort; wherefore weep I then?
Some word there was, worser than Tybalt's death,
That murder'd me: I would forget it fain;
But, O, it presses to my memory,
Like damned guilty deeds to sinners' minds:
'Tybalt is dead, and Romeo--banished;'
That 'banished,' that one word 'banished,'
Hath slain ten thousand Tybalts. Tybalt's death
Was woe enough, if it had ended there:
Or, if sour woe delights in fellowship
And needly will be rank'd with other griefs,
Why follow'd not, when she said 'Tybalt's dead,'
Thy father, or thy mother, nay, or both,
 Where is my father, and my mother, nurse?

 

Száradjon össze a nyelved!

Ne átkozd őt hozzá nem fér gyalázat!

Gyalázzam azt ki férjem és uram?

Szegény uram, ki áldjon tégedet

Ha háromórás asszonyod megátkoz?

De miért ölted meg bátyámat te gaz

S ha gaz bátyám megölte volna férjem?

Ne folyj tovább szememm bolond patakja!

A könny csupán a fájdalomhoz illik

Vagyy örömkönnyel öntenéd el arcom?

Él férjem, kit csak nem megölt Tybalt.

Tybalt halott ki majdnem megölte férjem

Szerencse mindez miért sírok tehát?

Egy szó rág, jobban mint Tybalt halála

Oly boldogan feledném ezt az egy szót

De itt van és elmémhez tapad

Mint orgyilkos lelkéhez szörnyű tette

Tybalt hlott számüzve Romeo

Számüzve e szó egyszáll egyedül

Megölt szívemben tízezer Tybaltot

Nem volt elég gyászhír bátyám halála?

De hogyha már baj nem jár magában

Hanem kéjelegve társat keres

Miért nem sújtott le így: Meghalt Tybalt –

S atyád, vagy tán anyád vagy mind a kettő…

Apám anyám hol vannak nem tudod?

 

Wash they his wounds with tears: mine shall be spent,
When theirs are dry, for Romeo's banishment.
O, find him! give this ring to my true knight,
And bid him come to take his last farewell.

 

Hadd mossák könnyel bátyámról a vért!

Az én könnyem mind elfoly férjemért

Csak hívd, csak hívd, s e gyűrűt add neki

Örökre búcsúzuink ha útrakel.

Leave a comment

Trackback address for this post::

https://esjulia.blog.hu/api/trackback/id/tr10853355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

No feedback.
süti beállítások módosítása