IV.

Oh Rómeo, mért vagy te Romeo?

Tagadd meg atyád és dobd el neved!

S ha nem teszed csak esküdj kedvesemmé és

S majd én nem leszek Capulet tovább!

Csak neved ellenségem, nem magad.

S te önmagad vagy, nem Montague.

Mi Montague? Se kéz, se láb, se kar.

Se arc, se test. Oh, válassz más nevet!

Eh mi a név? Mit rózsának hívunk,

Bárhogy nevezzük éppoly illatos.

Ha Romeot nem hívják Romeonek

Szakasztott oly tökéletes marad.

Akármi néven… Dobd el hát neved!

És egy élettelen szóért cserébe

Tiéd az életem!

What man art thou that thus bescreen'd in night
So stumblest on my counsel?

Ki vagy te, ki az éj fátylán keresztül

Kilested titkomat?

How camest thou hither, tell me, and wherefore?
The orchard walls are high and hard to climb,
And the place death, considering who thou art,
If any of my kinsmen find thee here.

Hogyan jöttél be hozzánk és miért?

A fal magas megmászni nehéz,

S e hely hol állasz veszőhelyed neked

Ha rokonaim megpillanatanak.

If they do see thee, they will murder thee.

De felkoncolnak, hogyha itt talalnak!

Thou know'st the mask of night is on my face,
Else would a maiden blush bepaint my cheek
For that which thou hast heard me speak to-night
Fain would I dwell on form, fain, fain deny
What I have spoke: but farewell compliment!
Dost thou love me?

Az éj álarca eltakarja arcom,

Másként szemérem pirja festené

Azért, amit kihallgattál ma este.

Tudom, tudom, tagadni illenék

Minden kiejtett szót, de félre illem!

Szeretsz –e mondd!

O, swear not by the moon, the inconstant moon,
That monthly changes in her circled orb,
Lest that thy love prove likewise variable.

A holdra, jaj, ne mondj a holdr esküt!

Az körbejárva változik havonta

Oly változó lesz majd szerelmed is.

Well, do not swear: although I joy in thee,
I have no joy of this contract to-night:
It is too rash, too unadvised, too sudden;
Too like the lightning, which doth cease to be
Ere one can say 'It lightens.' Sweet, good night!
This bud of love, by summer's ripening breath,
May prove a beauteous flower when next we meet.
Good night, good night! as sweet repose and rest
Come to thy heart as that within my breast!

Ne mégse esküdj! Kedves vagy nekem

De ez az éji frigy nem volna kedves.

Oly elhamarkodott – oly hirtelen

Mint egy villám, mi elhalad felettünk

Mikorra szólalnánk…Jó éjszakát!

Szerelmünk bimbajat a nyár fuvalma

Virággá bontja, majd ha újra látlak.

Jó éjt, jó éjt, oly édes álmokat

Amily álom ma engem látogat!

What satisfaction canst thou have to-night?

Mit kiváncs tőlem első éjszaka?

I gave thee mine before thou didst request it:
And yet I would it were to give again.
But to be frank, and give it thee again.
And yet I wish but for the thing I have:
My bounty is as boundless as the sea,
My love as deep; the more I give to thee,
The more I have, for both are infinite.
I hear some noise within; dear love, adieu!
Anon, good nurse! Sweet Montague, be true.
Stay but a little, I will come again.

Megkaptad tőlem mielött kivántad.

Bár inkább vissza tudnám venni tőled!

Hogy önszántamból adjam újra néked!

Miért tartogatnám azt, ami bőven van?

Szerelmem oly mély és beláthatatlan

Akár a tenger: adhatok belőle

Nekem csak annál több lesz: egyre több.

Neszt hallok ott bent ég álsjon szívem!

Mindjárt Dadám! Légy hű szép Montague!

Maradj még cseppet: rögtön itt leszek!

Three words, dear Romeo, and good night indeed.
If that thy bent of love be honourable,
Thy purpose marriage, send me word to-morrow,
By one that I'll procure to come to thee,
Where and what time thou wilt perform the rite;
And all my fortunes at thy foot I'll lay
And follow thee my lord throughout the world.
 

Még két szót édes, aztán búcsúzunk.

Ha tisztességes szándék él szívedben

És házastársadul kivánsz, üzend meg

Azzal, kit holnap elküldök tehozzád!

Hol és mikor legyen az esküvőnk.

És én mindenemet a lábadhoz terítem

És követlek egy világon át.

I come, anon.--But if thou mean'st not well,
I do beseech thee—

To cease thy suit, and leave me to my grief:
To-morrow will I send.

By and by, I come:--

Mindjárt megyek! – De, hogyha másra gondolsz,

Akkor nagyon kérlek haggy el,

s ne bolygass bánatomban.

Reggelre küldök hozzád!
Megyek! Megyek!

A thousand times good night!

Jó éjszakát! Százszorszép éjszakát!

Romeo!
At what o'clock to-morrow
Shall I send to thee?

Pszt! Romeo! Hány óratájt küldjek majd válaszért?

I will not fail: 'tis twenty years till then.
I have forgot why I did call thee back.

Nem késem el! Húsz év addig nekem.

Jajj, elfeledtem, miért is hívtalak!

I shall forget, to have thee still stand there,
Remembering how I love thy company.

De hogyha itt álsz mindent elfelejetek.

Csak arra gondolok, de jó, hogy itt vagy!

'Tis almost morning;

Good night, good night! parting is such
sweet sorrow,
That I shall say good night till it be morrow.

Mindjárt megvirrad,

Jó éjt! A búcsú kínba kéjt vegyít…

Jó éjt, jó éjt kivánnék reggelig.

V.

The clock struck nine when I did send the nurse;
In half an hour she promised to return.
Perchance she cannot meet him: that's not so.
O, she is lame! love's heralds should be thoughts,
Which ten times faster glide than the sun's beams,
Driving back shadows over louring hills:
Therefore do nimble-pinion'd doves draw love,
And therefore hath the wind-swift Cupid wings.
Now is the sun upon the highmost hill
Of this day's journey, and from nine till twelve
Is three long hours, yet she is not come.
Had she affections and warm youthful blood,
She would be as swift in motion as a ball;
My words would bandy her to my sweet love,
And his to me:
But old folks, many feign as they were dead;
Unwieldy, slow, heavy and pale as lead.
O God, she comes!
O honey nurse, what news?
Hast thou met with him?

Kilenc órakor küldem el a dajkát,

S azt mondta egy fél óra múlva itt lesz.

Tán nem találta meg? Az nem lehet.

De sánta! Miért nem szárnyas gondolat

Az én szívem heroldja, hogy suhanna,

Mint árnyat űző nap sötétes ormon.

Hisz vénuszt is galamb sereg röpíti

És Cupido is könnyű szárnyon illan

A nap azóta delelőre hagott

Kilenctől délig – három hosszú óra

És meg sem jön! Ha volna benne szív

Ha forró ifjú vér hevítené

Ugy szállna, mint a labda oda-vissza

Röpítenenk egymásnak fürge szókkal a kedvesem meg én!
De jaj, a vén csak tesped mint egy holttest

Mint szürke súlyos, hűvös olom oly rest.

Megjött! Oh istenem! Mi hír daduskám?

Beszéltetek?

Now, good sweet nurse,--O Lord, why look'st thou sad?
Though news be sad, yet tell them merrily;
If good, thou shamest the music of sweet news
By playing it to me with so sour a face.

Édes dadus..Szent ég, miért vagy komor?

Ha rossz az újság mondd el kedvesen,

S ha jó, ne rontsd el édes dallamát,

Azzal, hogy gyászos képpeé fújod el!

 I would thou hadst my bones, and I thy news:
Nay, come, I pray thee, speak; good, good nurse, speak.

Minden csontom odaadnám egy igédért!

Beszélj édes-kedves dadám, beszélj!

How art thou out of breath, when thou hast breath
To say to me that thou art out of breath?
The excuse that thou dost make in this delay
Is longer than the tale thou dost excuse.
Is thy news good, or bad? answer to that;
Say either, and I'll stay the circumstance:
Let me be satisfied, is't good or bad?

Már hogyne volna benned szusz, mikor

Kimondod nincs bennem szusz!

Hosszabba a mentség késedelmedért,

Mely híred mellyel késelkedsz!

Csaj annyit mond meg:Jó vagy rossz a hír?

Csak ezt az egy szót mondd! A többi várhat.

Nos, jó vagy rossz? Nyugtass meg végre! Szólj!
 
No, no: but all this did I know before.
What says he of our marriage? what of that?

Nem, nem, de mindezt tudtam már elöbb is

Az esküvönkről arról mit üzent?

I' faith, I am sorry that thou art not well.
Sweet, sweet, sweet nurse, tell me, what says my love?

Szivem szakad meg, hogy megint beteg vagy,

De ő mit mondott draga daduskám?

Where is my mother! why, she is within;
Where should she be? How oddly thou repliest!
'Your love says, like an honest gentleman,
Where is your mother?'

Hol van az anyám! Hát bent van, ott a házban

Hol volna másutt? Furcsán tudsz felelni.

Minden szavában talpig úriember

Hol az anyád?

Here's such a coil! come, what says Romeo?

Egy szót sem értek! Mit mondd Romeo?

Hie to high fortune! Honest nurse, farewell.

VI.

Good even to my ghostly confessor.

Jó estét, tisztelendő szent atyám!

As much to him, else is his thanks too much.

És én megköszönöm neki hogy köszön.

Conceit, more rich in matter than in words,
Brags of his substance, not of ornament:
They are but beggars that can count their worth;
But my true love is grown to such excess
I cannot sum up sum of half my wealth.

A mély érzés, mely szót alig talál

Önnön-magára, nem díszére büszke.

Csak koldus tudja megszámolni kincsét

Az én szívem szerelme oly temérdek

VII.

Spread thy close curtain, love-performing night,
And bring in cloudy night immediately.
That runaway's eyes may wink and Romeo
Leap to these arms, untalk'd of and unseen.
Spread thy close curtain, love-performing night,
Lovers can see to do their amorous rites
By their own beauties;

Come, civil night thou sober-suited matron, all in black,
Hood my unmann'd blood, bating in my cheeks,
With thy black mantle;

Come, civil night thou sober-suited matron, all in black,
Till strange love, grown bold,
Think true love acted simple modesty.
Come, gentle night, come, loving, black-brow'd night,
And come, Romeo; my day in night;
For thou wilt lie upon the wings of night
Whiter than new snow on a raven's back.
Come, gentle night, come, loving, black-brow'd night,
And give me my Romeo!

Robogjatok, parázs-patáju mének a

A napszekérrel napnyugat felé

Ó, bár Apollo ostorozna most

Hogy menten hullna ránk a sűrű éj

Kerítő éj bocsájtsd le kárpitod

Jöjj fátyolos matróna barna éj

Jöjj sötétpillájú édes éj

S vakítsd meg a napot  ne lássa senki

Kitárt karomba hogy száll Romeo

Nem kell világ az éji áldozathoz

szerelmeseknek szépségük világít
Kerítő éj bocsájtsd le kárpitod

Jöjj fátyolos matróna barna éj

Jöjj sötétpillájú édes éj

Sötét lepleddel, hadd higgyem vakon

Hogy szűz erény a teljesült gyönyör

Jöjj éj, jöjj Romeo – én napom

Kerítő éj bocsájtsd le kárpitod

Jöjj fátyolos matróna barna éj

Jöjj sötétpillájú édes éj

És add nékem Romeomat!

VIII.

O, here comes my nurse,
And she brings news; and every tongue that speaks
But Romeo's name speaks heavenly eloquence.
Now, nurse, what news?

Itt van dadám!

Megjött a hírrel – angyalok zenélnek

Ha csak kiejti Romeo nevét..

Mi hír dadám, Beszélj!

Ay me! What news?

Szent ég mi lelt?

Can heaven be so envious?

Lehet az ég ilyen gonosz?

What devil art thou, that dost torment me thus?
This torture should be roar'd in dismal hell.
Hath Romeo slain himself? say thou but 'I,'
 If he be slain, say 'I'; or if not, no:
Brief sounds determine of my weal or woe.

Miféle ördög vagy, hogy így gyötörsz?

A poklok mélyén perzsel így a kín.

Öngyilkos lett Romeo? Csak ints

S lezárod életem, vagy ints nemet

S életre támaszt egy tekinteted

O, break, my heart! poor bankrupt, break at once!
To prison, eyes, ne'er look on liberty!
Vile earth, to earth resign; end motion here;
And thou and Romeo press one heavy bier!

Törj meg szívem, szegény hajótörött

Örök börtön záruljon rád szemem.

A porba hullj te gyenge porhüvely

Hogy Romeovall egy sír födjön el!

What storm is this that blows so contrary?
Is Romeo slaughter'd, and is Tybalt dead?
My dear-loved cousin, and my dearer lord?
Then, dreadful trumpet, sound the general doom!
For who is living, if those two are gone?

Mily szélvihar csapong ily összevissza?

Meghalt Tybalt és meghalt Romeo?

Édes bátyám és meg édesebb uram?

Zengj végíélet harsonája, zengj!

Ki élhet még, ha ők ketten halottak?

O God! did Romeo's hand shed Tybalt's blood?

Istenem! Megölte Romeo Tybaltot?

O serpent heart, hid with a flowering face!
Oh kigyó lélek rózsás arc mögött

Did ever dragon keep so fair a cave?
Lakott –e szörnyűbb sárkány szebb lakot?

Beautiful tyrant! Szépséges zsarnok!

Fiend angelical! Angyalarcú rém!

Dove-feather'd raven! Galambszín holló!

Wolvish-ravening lamb! Farkasvérű bárány!
Despised substance of divinest show!
Pokolfajzat ki égi fényt sugárzol

Just opposite to what thou justly seem'st,
Fonákja mindannak amit csak mutatsz

A damned saint, an honourable villain!
Te kárhozott szent, szeplőtlen lator

O nature, what hadst thou to do in hell,
When thou didst bower the spirit of a fiend
In moral paradise of such sweet flesh?
Ó természet mi dolgod a pokolban

Ha ily sátáni lelket egy ilyen

Szép test múlandó édenébe zársz?

Blister'd be thy tongue
For such a wish!

Shall I speak ill of him that is my husband?
Ah, poor my lord, what tongue shall smooth thy name,
When I, thy three-hours wife, have mangled it?
But, wherefore, villain, didst thou kill my cousin?
That villain cousin would have kill'd my husband:
Back, foolish tears, back to your native spring;
Your tributary drops belong to woe, Which you, mistaking, offer up to joy.
My husband lives, that Tybalt would have slain;
And Tybalt's dead, that would have slain my husband:
All this is comfort; wherefore weep I then?
Some word there was, worser than Tybalt's death,
That murder'd me: I would forget it fain;
But, O, it presses to my memory,
Like damned guilty deeds to sinners' minds:
'Tybalt is dead, and Romeo--banished;'
That 'banished,' that one word 'banished,'
Hath slain ten thousand Tybalts. Tybalt's death
Was woe enough, if it had ended there:
Or, if sour woe delights in fellowship
And needly will be rank'd with other griefs,
Why follow'd not, when she said 'Tybalt's dead,'
Thy father, or thy mother, nay, or both,
 Where is my father, and my mother, nurse?

Száradjon össze a nyelved!

Ne átkozd őt hozzá nem fér gyalázat!

Gyalázzam azt ki férjem és uram?

Szegény uram, ki áldjon tégedet

Ha háromórás asszonyod megátkoz?

De miért ölted meg bátyámat te gaz

S ha gaz bátyám megölte volna férjem?

Ne folyj tovább szememm bolond patakja!

A könny csupán a fájdalomhoz illik

Vagyy örömkönnyel öntenéd el arcom?

Él férjem, kit csak nem megölt Tybalt.

Tybalt halott ki majdnem megölte férjem

Szerencse mindez miért sírok tehát?

Egy szó rág, jobban mint Tybalt halála

Oly boldogan feledném ezt az egy szót

De itt van és elmémhez tapad

Mint orgyilkos lelkéhez szörnyű tette

Tybalt hlott számüzve Romeo

Számüzve e szó egyszáll egyedül

Megölt szívemben tízezer Tybaltot

Nem volt elég gyászhír bátyám halála?

De hogyha már baj nem jár magában

Hanem kéjelegve társat keres

Miért nem sújtott le így: Meghalt Tybalt –

S atyád, vagy tán anyád vagy mind a kettő…

Apám anyám hol vannak nem tudod?

Wash they his wounds with tears: mine shall be spent,
When theirs are dry, for Romeo's banishment.
O, find him! give this ring to my true knight,
And bid him come to take his last farewell.

Hadd mossák könnyel bátyámról a vért!

Az én könnyem mind elfoly férjemért

Csak hívd, csak hívd, s e gyűrűt add neki

Örökre búcsúzuink ha útrakel.

IX.

Wilt thou be gone? it is not yet near day:
It was the nightingale, and not the lark,
That pierced the fearful hollow of thine ear;
Nightly she sings on yon pomegranate-tree:
Believe me, love, it was the nightingale.

Már menni készülsz? Messze még a reggel!

Ne félj szívem, nem pacsirta szól.

A csalogányunk csattog minden éjjel

Amott tanyáz a gránátalmafán.

Hidd el szívem, hogy csalogány dalol.

Yon light is not day-light, I know it, I:
It is some meteor that the sun exhales,
To be to thee this night a torch-bearer,
And light thee on thy way to Mantua:
Therefore stay yet; thou need'st not to be gone.

Az ott az égen nem hajnal sugár

Egy üstökös csillag ragyog feléd

Hogy fáklya módra kirérjen ma éjjel

És mantováig fénybe vonja utad

Maradj szerelmem nem kell még sietned!

It is, it is: hie hence, be gone, away!
It is the lark that sings so out of tune,
Straining harsh discords and unpleasing sharps.
Some say the lark makes sweet division;
This doth not so, for she divideth us:
Some say the lark and loathed toad change eyes,
O, now I would they had changed voices too!
Since arm from arm that voice doth us affray,
Hunting thee hence with hunt's-up to the day,
O, now be gone; more light and light it grows.

Dehogy, dehogy siess csak most ne késs el!

Pacsirta hangja szól ily sikoltva

Fület szívet tépőn, keservesen

Miért mondják, hogy lágy az éneke?

Ha oly kemény, hogy tőled elszakít?

Mondják szemet cserélt a rút varanggyal.

Miért nem cserélhet inkább éneket?

Letépi rólam édes karjaid

S nászunk felett zeng véres hallalit

Siess ott fenn a fény, a fény kigyúl!

Art thou gone so? love, lord, ay, husband, friend!
I must hear from thee every day in the hour,
For in a minute there are many days:
O, by this count I shall be much in years
Ere I again behold my Romeo!

Elmégy szerelemem, férjem, egyúram?

Üzenj nekem minden nap minden órán

Egy kurta perc egy hosszú év nekem

Jaj mennyi-mennyi év lesz vállamon

Míg Romeomat újra láthatom.

O think'st thou we shall ever meet again?

Azt gondolod, találkozunk mi még?

O God, I have an ill-divining soul!
Methinks I see thee, now thou art below,
As one dead in the bottom of a tomb:
Either my eyesight fails, or thou look'st pale.

Jaj Istenem, sejtelem gyötör,

ahogy ott lent állsz úgy nézel reám

mint egy halott a kripta mélyéről

Káprázom, vagy valóban oly fehér vagy?

Then, window, let day in, and let life out.

X.

Who is't that calls? is it my lady mother?
Is she not down so late, or up so early?
What unaccustom'd cause procures her hither?

Ki szólított anyám keres talán?

Le sem feküdt, vagy felkelt volna már?

Mi eshetett, hogy most kopog be hozzám?

Madam, I am not well.

Nem jól érzem magam.

Ki bírna könnyek nélküll ennyi kínt?

Yet let me weep for such a feeling loss.
Feeling so the loss,
Cannot choose but ever weep the friend.

Tengernyi könny sem sok

ha egyetlen barátom itt hagyott

What villain madam? Rome?

Miféle gaz? Romeo?

Ay, madam, from the reach of these my hands:
Would none but I might venge my cousin's death!

Az fáj csak, hogy nem éri el kezem

Bosszut ne álljon rajta senki más

Indeed, I never shall be satisfied
With Romeo, till I behold him--dead--
Is my poor heart for a kinsman vex'd.
Madam, if you could find out but a man
To bear a poison, I would temper it;
That Romeo should, upon receipt thereof,
Soon sleep in quiet. O, how my heart abhors
To hear him named, and cannot come to him.
To wreak the love I bore my cousin
Upon his body that slaughter'd him!

Nem nyughatom, még nem látom viszont

Halottra válva búban sorvadok

Hogy elvesztettem lelkem jobbfelét

Ha leletek embert küldök én olyan szert

Hogy Romeo álomba mélyed attól

Mihelyt megkapta. Ó hogy fáj szívem

Ha csak nevét hallom, hogy nincsen itt

Bátyámért égő szenvedélyemet

Bár tölthetném ki végre gyilkosán

XI.

Good news come well in such a needy time:
What are they, I beseech your ladyship?

Örömhír? Az jól is esnék ennyi gyász után

Mond anyám, mi jót tudsz mondani?

Paris? Párizs herceg?

Now, by Saint Peter's Church and Peter too,
He shall not make me there a joyful bride.
I wonder at this haste; that I must wed
Ere he, that should be husband, comes to woo.
I pray you, tell my lord and father, madam,
I will not marry yet; and, when I do, I swear,
It shall be Romeo, whom you know I hate,
Rather than Paris. These are news indeed!

A szent egyházra és szent péterre mondom

Sosem tesz engem boldog hitvesévé

Nem értem, hogy miért –e nagy sietség

Hozzá menjek mikor még meg se kért?

Nagyon kérlek tudasd atyámurammal

nem is kivánok férjehez menni még

S elöbb lennék a gyülölt Romeoé

Mint Párizs úre! Ez volt hát a jóhír?

Not proud, My Father, you have; but thankful, that you have:
Proud can I never be of what I hate;
But thankful even for hate, that is meant love.

Nem, boldog nem vagyok Apám de köszönöm:

Hogy örülhetnék annak, amit gyülölök?

De hálás vagyok, hogy nékem jót akartál.

Good father, I beseech you on my knees,
Hear me with patience but to speak a word.

Térden könyörgök hozzád jó apám

Légy most türelmes, hadd szólok csak egy szót.

Is there no pity sitting in the clouds,
That sees into the bottom of my grief?
O, sweet my mother, cast me not away!
Delay this marriage for a month, a week;

Hát nincs a fellegekben irgalom?

Hát nincs ki fájdalmam mélyére lát?

Anyám, édesanyám, ne üzzetek világgá

Halaszd el a nászt egy hétre csak

O God!--O nurse, how shall this be prevented?
My husband is on earth, my faith in heaven;
Comfort me, counsel me.
Alack, alack, that heaven should practise stratagems
Upon so soft a subject as myself!
What say'st thou? hast thou not a word of joy?
Some comfort, nurse.

Jézus – Dadám, ki ment meg engemet?

Hisz férjem van. Hisz esküm égbe szállt.

Jajj, segíts, vígasztalj!

Miért ostromol az ég ilyen keményen

Ily zsenge-gyenge lényt,  mint én vagyok?
Beszélj dadám, hát nincs egy jó szavad?

Speakest thou from thy heart?

Ezt szívből montad?

Amen!

Ámen.

Well, thou hast comforted me marvellous much.
Go in: and tell my lady I am gone,
Having displeased my father, to Laurence' cell,
To make confession and to be absolved.

Csodás, hogy érted a vigasztalást.

Most menj anyámhoz add tudtára

Hogy Lőrinc baráthoz mentem gyónni, mert

Atyámuram meg mertem bántani.
Csábító kígyó, átkozott boszorkány

Mi szörnyűbb: az hogy hitszegésre bujt

Vagy az hogy épp ő ócsárolja férjem

Ki millószor a mennyekig dicsérte

Távozz tőlem gonosz tanácsadó

Kitéplek most szivemből mindörökre

De majd segít nekem Lőrinc barát

Ha ő sem tud nem félem a halált.

I'll to the friar, to know his remedy:
If all else fail, myself have power to die.

XII.

Are you at leisure, holy father, now;
Or shall I come to you at evening mass?

Van most időd számomra szent atyám

Vagy jöjjek vissza inkább vecsernyekor.

O shut the door! and when thou hast done so,
Come weep with me; past hope, past cure, past help!

Az ajtót zárd be s jöjj, zokogj velem

Remény, segítség, vigasz mind oda!

Tell me not, friar, that thou hear'st of this,
Unless thou tell me how I may prevent it:
If, in thy wisdom, thou canst give no help,
Do thou but call my resolution wise,
And with this knife I'll help it presently.
Be not so long to speak; I long to die,
If what thou speak'st speak not of remedy.

Ne mondd hogy mit hallottál szent atyám,

Ha nem mondod meg hogy kerüljem el

Ha bölcs eszed nem tud segíteni

Ismerd el hogy lányod döntése bölcs

Mindent megold egy perc alatt e tőr

Szívünk az ég kezünk te fontad egybe

Inkább semhogy szívem máshoz hajoljon

S kezem, melyet te adtaál Rómeónak

Pecsétül adjam újabb frigykötéshez

Demessze holtra mindkettőt e vas!

Mögötted egy élet tapasztalása

Adj hát belőle, adj nekem tanácsot!

Vagy nézd, amint egy véres penge ítél

A szívettépő kétségek perében

Beszélj atyám! Vagy jöjjön a halál

Ha bölcseséged gyógyírt nem talál.

O, bid me leap from off the battlements, rather than marry Paris,
Bármit inkább, mint esküdni Párizzsal.

Mondd, hogy vessem le magam a bástyfokról

Bid me lurk where serpents are;

Mondd, hogy bujjak kigyókfészkébe.

Chain me with roaring bears.

Kötözz egy ordító medvékkel össze

Shut me nightly in a charnel-house,
O'er-cover'd quite with dead men's rattling bones,
With reeky shanks and yellow chapless skulls;
Zárj egy kriptaboltba éjszakára

Hol garmadában állnak vézna vázak

Lekoppadt csontok csempe koponyák

Or bid me go into a new-made grave
And hide me with a dead man in his shroud;
Frissen ásott sírba fektess

Az új halottal egy lepelbe burkolj

Things that, to hear them told, have made me tremble;
And I will do it without fear or doubt,
To live an unstain'd wife to my sweet love.
Bármit kérhetsz mit fogvacogva félek

S én szebrebbenés nélkül megteszem

Ha romeomhoz hű maradhatok

Give me! Csak add! Give me! Csak add!

O, tell not me of fear!

XIII.

I have been, Father,

Where I have learn'd me to repent the sin
Of disobedient opposition
To you and your behests, and am enjoin'd
By holy Laurence to fall prostrate here,
And beg your pardon: pardon, I beseech you!
Henceforward I am ever ruled by you.

Meggyóni voltam Apám gyarló vétkemet

Hogy lázadoztam rendelésed ellen

Lőrinc barát kedves szavakkal intett

Hogy térden állva megkövesselek

Könyörgök, hogy bocsáss meg mégy ez egyszer
Mostantól minden kérésed parancs.

Nurse, will you go with me into my closet,
To help me sort such needful ornaments
As you think fit to furnish me to-morrow?

Dadám édes, feljönnél most szobámba

Hogy együtt minden ékszert és ruhát

XIV.

Ay, those attires are best: but, gentle nurse,
I pray thee, leave me to my self to-night,
For I have need of many orisons
To move the heavens to smile upon my state,
Which, well thou know'st, is cross, and full of sin.

Együtt a holmi, kérlek drága dajkám

Hogy éjszaka hagyj magamra engem,

Sokat kell még imát koznom ma este

Hogy kedvesen tekintsem rám az ég

Tudod, mily vétkes és zilált a lelkem.

We have cull'd all such necessaries Mother
As are behoveful for our state to-morrow:
So please you, let me now be left alone,
And let the nurse this night sit up with you;
For, I am sure, you have your hands full all,
In this so sudden business.

Nincs már anyám, mindent elkészítettünk

Amint a nagy nap megkivánja tőlünk

Most kérem szépen hagyjatok magamra

Dadám inkább veled legyen ma éjjel

Hisz ugyis annyi gond szakadt most reád

Hogy igy sietni kell.

XV.

Farewell! God knows when we shall meet again.
I have a faint cold fear thrills through my veins,
That almost freezes up the heat of life:
I'll call them back again to comfort me:
Nurse! What should she do here?
My dismal scene I needs must act alone.
Come, vial.
What if this mixture do not work at all?
Shall I be married then to-morrow morning?
No, no: this shall forbid it: lie thou there.
(Laying down her dagger)
What if it be a poison, which the friar
Subtly hath minister'd to have me dead,
Lest in this marriage he should be dishonour'd,
Because he married me before to Romeo?
I fear it is: and yet, methinks, it should not,
For he hath still been tried a holy man.
How if, when I am laid into the tomb,
I wake before the time that Romeo
Come to redeem me? there's a fearful point!
Shall I not, then, be stifled in the vault,
To whose foul mouth no healthsome air breathes in,
And there die strangled ere my Romeo comes?
Or, if I live, is it not very like,
The horrible conceit of death and night,
Together with the terror of the place,--
As in a vault, an ancient receptacle,
Where, for these many hundred years, the bones
Of all my buried ancestors are packed:
Where bloody Tybalt, yet but green in earth,
Lies festering in his shroud; where, as they say,
At some hours in the night spirits resort;-
Alack, alack, is it not like that I,
So early waking, what with loathsome smells,
And shrieks like mandrakes' torn out of the earth,
That living mortals, hearing them, run mad:--
O, if I wake, shall I not be distraught,
Environed with all these hideous fears?
And madly play with my forefather's joints?
And pluck the mangled Tybalt from his shroud?
And, in this rage, with some great kinsman's bone,
As with a club, dash out my desperate brains?
O, look! methinks I see my cousin's ghost
Seeking out Romeo, that did spit his body
Upon a rapier's point: stay, Tybalt, stay!
Romeo, I come! this do I drink to thee.

Isten veled ég tudja látsz e többet

Zsibbasztó, hűvös borzadály fut át

S jéggé mereszti lüktető szívem

Most még szólhatnék, hogy segítsenek

Dadám! De mit tehetne ő?

Szörnyű szerepem magam játszom el.

Jer hát üveg –

Mi lesz velem, ha nem hat ez a szer?

Akkor holnap meglesz az esküvő?

Nem , nem! Segít e tőr! Heverj csak itt.

De hátha méreg? Hátha a barát

Mesterkedik csalárdul és megöl

Hogy elkerülje a gyalázatot

Mert Romeoval összeesketett

Ugy rettegek… De megse nem lehet.

Hisz őt olyan kegyesnek ismerik

Távozz tőlem förtelmes gondolat

S mi lesz velem ha tán a föld alatt

Elöbb ocsudom, mintsem Romeo

Megmentésemre jön? Irtoztató?

Nem fojt e meg a bűzös szájú kripta

Hova nem csap be tiszta fuvalom?

Jaj nem talál – e holtan romeo

S ha élek is mi lesz velem, jaj mi lesz

Ha éjtől és haláltól viszolyogva

Ott ébredek e dermesztő tanyán?

A bolt alatt az ősi kamra mélyén,

hol annyi század óta tornyosulnak

A porrá omlott hősők csontjai

És az új halott a vervarros Tybalt

Már bomladoz a szemfedő alatt

Hol éjfél tájon szelem had repes

O jajj ha tán korán ocsudom ott

Hol dögletes bűzben sikoly riad

Mint egy kitépett mandragóra jajja

Melytől megőrül minden földi lény

Mi lesz, mi lesz, ha elvész épp eszem

Szorongató rémségek gyűrűjében?

Ha ősök vázát csörgetem bomolva

Ha roncs tybaltot lepléből kirántom

Ha egy üköm csontját botul kapom fel

S széjjel loccsantom lázas agyvelőm

Ni ott, mi az? Tybalt kisértete?

Kutataja szeme Romeot ki őt

Tőrhegyre tűzte… Állj Tybalt, megállj!

Megyek Romeo ezt rád köszöntöm!

XVI.

Choreography of the Corps

42 hours of dreaming

42 órás álom

Tetemek tánca

XVII.

I do remember well where I should be,
And there I am.

Where is my Romeo?

What's here? Romeo, a cup, poison, I see,

The churl: drunk all, and left no friendly drop
To help me after.

I will kiss thy lips;
Thy lips are warm.

Az én jóságos szentatyám! És a férjem?

Emlékszem mit mondtál, hol ébredek majd

Itt vagyok, de hol van Romeo?
Csak menj, én el nem mozdulok.

Mi ez mit tart kezében kedvesem?

Hát méreg szegte életét derékba?

Fukar te! Nem hagytál egy árva cseppet,

Hogy utolérjelek? Hadd érem ajkad:

Talán maradt ott egy parányi méreg.

Mi porba sújt és mennyekbe repít.

Ajkad még meleg…

O Romeo, Romeo! wherefore art thou Romeo?
Deny thy father and refuse thy name;
Or, if thou wilt not, be but sworn my love,
And I'll no longer be a Capulet.
'Tis but thy name that is my enemy;
Thou art thyself, though not a Montague.
What's Montague? it is nor hand, nor foot,
Nor arm, nor face, nor any other part
Belonging to a man. O, be some other name!
What's in a name? that which we call a rose
By any other name would smell as sweet;
So Romeo would, were he not Romeo call'd,
Retain that dear perfection which he owes
Without that title. Romeo, doff thy name,
And for that name which is no part of thee
Take all myself.

I think at this point it might be good to share the script we are going to start rehersing with. There are some alterations I have made, but at least 60% will still change during the rehersals. Also there are some ideas I really like that I didnt put down, and there are a few things I am not sure about but decided to include them. 

So I will upload the script as it is now, scene by scene, and it would be fantastic to get some feedback on them, but this is mainly to document how rehersals will alter the scipt.

Also now the blog can start functioning as a place wher we can retrace our steps. And so can you dear reader, if you care to do so.